Mindenlehet blog és Önéletbaj blog

önéletbaj

Üdvözöllek a blogomon, Papp Ákos vagyok és ebben a virtuális kocsmában a sör-vodka mellett Ökrös bácsi, a kocsmaszociológus osztja az észt. Mondanom sem kell, hogy itt semmi nem kitaláció, elég saját élményt szereztem életem egy kemény szakaszában. Kapcsolat: pappakos65@gmail.com

Friss topikok

  • kzoltana: Biztatnánk Ádert, ha nem tartanánk attól, hogy újra megvezetnek bennünket, hogy ez nem más, mint s... (2012.05.03. 13:48) özv. szabó néni a mi köztársasági elnöknőnk
  • önéletbaj: @zelmavagyok: Köszönöm, vezetek egy másik blogot és ott van egy rövid írás "Kocsmaszociológia" cím... (2012.04.27. 10:02) Öt lépcső
  • lüke: ez jó:) ez az önéletbaj:) -morbus hungaricus (2012.03.13. 05:17) A dolgok alakulásának értékelése
  • TrueY: @önéletbaj: Én miden esetre szurkolni fogok, hogy javulj meg! "hosszútávon" A hosszú táv definíci... (2012.02.24. 09:55) Már meghalni sem érdemes
  • TrueY: @önéletbaj: Azt hiszem inkább, hogy onnan repülhetne. A miniszteri bársonyszékből sajnos nem. Ott ... (2011.12.05. 11:12) Jenci számol

Linkblog

Blogtulajdonos

© Papp Ákos, 2010

Az önéletbaj blogon található írások non-profit célból forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók. Kereskedelmi célú felhasználásához hozzájárulásom szükséges.

Ide is ellátogathatsz: mindenlehet

Kajakra gyúrunk bazmeg

2011.05.18. 07:02 önéletbaj

Jencivel kitaláltuk, hogy kajakra kigyúrjuk magunkat, mert jön a nyár, oszt szeretnénk jól kinézni, meg a csajok is hátha beájulnak tőlünk. Naszóval másnap egy kortyot sem, ellenben leügettünk a sarki body terembe. Orosz tulajdonosa van, a terem neve is oroszos, valami mittudoménmilyen Ural fitness szalon. A tulaj simán megvan két és félméter magas százötven kiló, plusz még a nyakában 2 kiló arany, az órája is lehet kb 1 kiló. Namondom Jencinek, bazdmeg ez a mi helyünk. Orosz is, arany is, Ural is, meg vannak súlyzók is. Nemazért mondom, de mármost kurvára jól néztünk ki, Jenci a legjobb klottgatyáját vette fel, én meg valódi kínai adios szerlében feszítettem. Na nyomjunk fekve. Felpakoltuk a rudat, hogy az majd kettétört, rácuppantunk, ezerrel üvöltöttünk, ahogyan ez szokás amikor gyúrnak a menőcsávók, de még ketten sem tudtuk megmozdítani. Akkor hasazzunk, igaz ugyan, hogy az ágyból is nehezen tudok egy lendületből felkelni, nemhogy erről a padról bazmeg. Kezdtünk idegesek lenni. Aztán találtunk olyan kondigépet is, amiről azt sem tudtuk megállapítani, hogy eszik-e vagy isszák. Najó, bazmeg, ne röhögtessük itt magunkat, edzésterv kell, meg edző, különben is másnaposak vagyunk. Gyerünk innen Jencikém. Inkább álcázzuk magunkat valahogy, kicsit kényelmetlen ugyan, de mi lenne, ha csak simán behúznánk a hasunkat, aztán egy kis csillogó fux ide-oda, meg napszemüveg, és mintha hónunk alatt görögdinnyét cipelnénk úgy fogunk járkálni majd. Oszt ha jól csináljuk, még az edzést is megússzuk. Nekünk simán elég az egykaros vodkázás a négycsöcsűben. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://oneletbaj.blog.hu/api/trackback/id/tr992912902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.