Mindenlehet blog és Önéletbaj blog

önéletbaj

Üdvözöllek a blogomon, Papp Ákos vagyok és ebben a virtuális kocsmában a sör-vodka mellett Ökrös bácsi, a kocsmaszociológus osztja az észt. Mondanom sem kell, hogy itt semmi nem kitaláció, elég saját élményt szereztem életem egy kemény szakaszában. Kapcsolat: pappakos65@gmail.com

Friss topikok

  • kzoltana: Biztatnánk Ádert, ha nem tartanánk attól, hogy újra megvezetnek bennünket, hogy ez nem más, mint s... (2012.05.03. 13:48) özv. szabó néni a mi köztársasági elnöknőnk
  • önéletbaj: @zelmavagyok: Köszönöm, vezetek egy másik blogot és ott van egy rövid írás "Kocsmaszociológia" cím... (2012.04.27. 10:02) Öt lépcső
  • lüke: ez jó:) ez az önéletbaj:) -morbus hungaricus (2012.03.13. 05:17) A dolgok alakulásának értékelése
  • TrueY: @önéletbaj: Én miden esetre szurkolni fogok, hogy javulj meg! "hosszútávon" A hosszú táv definíci... (2012.02.24. 09:55) Már meghalni sem érdemes
  • TrueY: @önéletbaj: Azt hiszem inkább, hogy onnan repülhetne. A miniszteri bársonyszékből sajnos nem. Ott ... (2011.12.05. 11:12) Jenci számol

Linkblog

Blogtulajdonos

© Papp Ákos, 2010

Az önéletbaj blogon található írások non-profit célból forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók. Kereskedelmi célú felhasználásához hozzájárulásom szükséges.

Ide is ellátogathatsz: mindenlehet

ökrös bácsi narratív elemzése ivásról és nemivásról

2016.02.08. 20:28 önéletbaj

tudja pirike csak ez kettősség ne lenne - mondta ökrös bácsi a putra támaszkodva - ugyanis az első kör után mindig végtelen perspektívák nyílnak meg előttem, és továbbiakban a kibogozhatatlan ügyeim is egyre megoldhatóbbnak látszanak, valójában olyan, mintha nem is lenne lehetetlen előttem, ilyenkor eltörpül az idő, legfeljebb záróra felé van jelentősége, de ilyenkor német precizitással képes vagyok megszervezni az otthonra való italt, mert az olyan nekem mint a mankó, a legbiztosabb pont, ilyenkor azt érzem, hogy: igen, így szeretnék, mert ez olyan problémamentes és minden olyan könnyű. Csak aztán másnap, amikor próbálom előkotorni a történteket és döbbenten nézem hogyan is voltam képes beszélni telefonon 1 órán keresztül és vajon mit mondhattam, meg hol és meddig lehettem, ezek csupa megválaszolatlan kérdések, minden marcangoló teher, minden megoldhatatlannak látszik, minden olyan problémás, minden olyan nehéz, ilyenkor megesküszöm, hogy soha többé egy kortyot sem, isten engem úgy segéljen, és higgye el drága pirike én ezt akkor komolyan gondolom és talán délig ki is tartok, csak ezután indulok el, de csupán kenyérért és parizerért, és megígérem, hogy időben visszajövök, de már ilyenkor izgulok, mert már tudom hogy véletlenül erre erre jövök, persze nem akarok bejönni, de lelkem mélyén tudom, hogy igen és reménykedem, hogy talán megúszom egy sörrel, de aztán ki tudja innentől milyen erők irányítanak, mert már az első korty után megadom magamat, hagyom hogy ismét végtelen perspektívák nyíljanak előttem, mint most is, olyan álomszerű minden, ilyenkor már minden úgy jó ahogy van, itt biztonságban vagyok, lehet nincs is ez a kettősség és csak álmodom az egészet.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://oneletbaj.blog.hu/api/trackback/id/tr518371656

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.