Mindenlehet blog és Önéletbaj blog

önéletbaj

Üdvözöllek a blogomon, Papp Ákos vagyok és ebben a virtuális kocsmában a sör-vodka mellett Ökrös bácsi, a kocsmaszociológus osztja az észt. Mondanom sem kell, hogy itt semmi nem kitaláció, elég saját élményt szereztem életem egy kemény szakaszában. Kapcsolat: pappakos65@gmail.com

Friss topikok

  • kzoltana: Biztatnánk Ádert, ha nem tartanánk attól, hogy újra megvezetnek bennünket, hogy ez nem más, mint s... (2012.05.03. 13:48) özv. szabó néni a mi köztársasági elnöknőnk
  • önéletbaj: @zelmavagyok: Köszönöm, vezetek egy másik blogot és ott van egy rövid írás "Kocsmaszociológia" cím... (2012.04.27. 10:02) Öt lépcső
  • lüke: ez jó:) ez az önéletbaj:) -morbus hungaricus (2012.03.13. 05:17) A dolgok alakulásának értékelése
  • TrueY: @önéletbaj: Én miden esetre szurkolni fogok, hogy javulj meg! "hosszútávon" A hosszú táv definíci... (2012.02.24. 09:55) Már meghalni sem érdemes
  • TrueY: @önéletbaj: Azt hiszem inkább, hogy onnan repülhetne. A miniszteri bársonyszékből sajnos nem. Ott ... (2011.12.05. 11:12) Jenci számol

Linkblog

Blogtulajdonos

© Papp Ákos, 2010

Az önéletbaj blogon található írások non-profit célból forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók. Kereskedelmi célú felhasználásához hozzájárulásom szükséges.

Ide is ellátogathatsz: mindenlehet

Örökös körforgásban

2016.06.01. 21:23 önéletbaj

tudja drága pirike - mondta ökrös bácsi a pultnál - én örökös körforgásban élek, mert már ezerszer megfogadtam hogy többet nem jövök ide, legutoljára ma reggel esküdtem az asszonynak, de aztán mégis betévedtem, valami titkos gravitációs erő beránt ebbe az erőtérbe, pedig már az utcasarkon azon gondolkodom hogyan kerüljem el ezt a helyet, de minél jobban arra gondolok annál inkább bejövök, ettől aztán ideges leszek, arra meg iszom, amitől megnyugszom és ismét egyszerűnek tűnik minden és őszintén gondolok arra, majd holnap kerülöm el, mert mintha valami motivációs tréningen ülnék itt, tele vagyok energiákkal és az első pohár után széles perspektívák nyílnak ki előttem, minden megoldhatónak tűnik, minden olyan varázslatos, szent helynek látom, áldott bárpultmagány előtt valóságos oltár, hová áldozni járok, ezt nem értik otthon, mert igazi misztérium, csak aztán kiszakadok belőle és megkérdik hol voltál, akkor majd megint megesküszöm hogy ez volt az utolsó, a feleségem ilyenkor reménykedve néz, igaz látom hogy nem hisz már, ilyenkor esküdözöm, aztán reggel már én sem hiszek magamnak, az esti oltárkép csak álom, maga a pokol, bánatos vagyok, rettegek miatta, mert elrontottam valamit, pedig csak egy kicsit akartam másként, de ez lesz belőle, úgyhogy most itt vagyok szokás szerint a minden és semmi között, mert örökös körforgásban élek.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://oneletbaj.blog.hu/api/trackback/id/tr408747186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.